Mi az a Bitcoin? R�vid ismertet� a j�v� fizet�eszk�z�r�l, utal�si h�l�zat�r�l �s arany�r�l

2017-ben nem volt olyan ember, ki ne k�rdezte volna meg legal�bb egyszer, mi is az a Bitcoin? Itt vagyunk 2020-ban, a var�zsa sokak szem�ben megkopott ugyan, de egy dolog nem v�ltozott: forradalmi v�ltoz�st hozhat a p�nz�gyeinkben.

Mi az a Bitcoin?

A Bitcoin (szimb�luma: BTC) a digit�lis fizet�eszk�z�k egyik form�ja, amelyet elektronikus �ton hoznak l�tre �s t�rolnak. A Bitcoin decentraliz�lt fizet�eszk�z, nincs kibocs�t� szervezete �s egyetlen korm�ny, k�zponti bank, szervezet vagy hackercsoport sem k�pes tot�lis ellen�rz�st gyakorolni f�l�tte. Ellent�tben a forinttal, eur�val vagy az amerikai doll�rral, a Bitcoint nem nyomtatj�k, hanem nagy teljes�tm�ny� sz�m�t�g�pek b�ny�ssz�k matematikai probl�m�k megold�s�val.

Kapcsol�d�: Bitcoin b�ny�szat m�k�d�se

A Bitcoin 2009-ben indult vil�gh�d�t� �tj�ra �s megjelen�s�vel elindult az alternat�v p�nz�gyi szektor, a kriptovaluta gazdas�g kialakul�sa �s fejl�d�se.

Miben k�l�nb�zik a hagyom�nyos fizet�eszk�z�kt�l?

Bitcoin seg�ts�g�vel elektronikus �ton tudsz term�keket �s szolg�ltat�sokat v�s�rolni. Ebben az �rtelemben megegyezik a hagyom�nyos fizet�eszk�z�kkel, hasonl�an a forinttal, eur�val vagy sv�jci frankkal, amelyekkel szint�n lehet elektronikus �ton tranzakci�t lebonyol�tani.

A tulajdons�ga, amely radik�lisan megk�l�nb�zteti a Bitcoint a t�bbi fizet�eszk�zt�l, az a tulajdons�ga, hogy egy decentraliz�lt fizet�eszk�z. Egyetlen int�zm�ny sem gyakorol ellen�rz�st a Bitcoin h�l�zat felett. Ez annyit jelent, hogy a sz�m�t�g�pek h�l�zat alkotta Bitcoin �kosziszt�m�t nem egy bank, k�zponti bank, korm�ny vagy vil�gszervezet tartja ir�ny�t�sa alatt, hanem egy f�ggetlen, b�rki �ltal szabadon el�rhet�, let�lthet� �s haszn�lhat� szoftverh�l�zat �s annak r�sztvev�i.

Tudtad? A Bitcoin szoftvere a Bitcoin Core let�lthet� �s szabadon futtathatja b�rki

Mi�rt jelent probl�m�t, ha nagy hatalm� k�zponti tartj�k ellen�rz�s�l alatt a fizet�eszk�z�ket? A t�rt�nelemben sz�mos p�ld�t tal�lunk arra, hogy milyen k�rosak is tudnak lenni a centraliz�lt szerepl�k, d�nt�shoz�k egy fizet�eszk�z �rfolyam�ra �s �rt�k�re. Gondoljuk csak egy elrontott gazdas�gi program k�vetkezm�nyeire, pl. egy elszabadult infl�ci�ra, vagy p�ld�ul arra, hogy a bankban �rz�tt p�nzed val�j�ban nem is a Ti�d �s a bank, vagy az �llam b�rmikor d�nthet �gy, hogy cs�dbe eset�n elveszi t�led az ad�ss�g fedez�s�re. Volt r� p�lda a t�rt�nelem sor�n, gondolj csak a 2012 – 2013-as ciprusi v�ls�gra, mikor az akkori korm�ny Cipruson a bankbet�tek 47.5 sz�zal�k�t �rint�en leemelte a 100.000 eur� f�l�tti �sszegeket a megtakar�t�k sz�ml�j�r�l. Hihetetlen, ugye? K�pzeld el, ha egy �leten �t sp�rolsz �s egyszer csak j�n egy fels�bb szervezet, ami a saj�t p�nz�gyi felel�tlens�ge miatt T�ged vesz el �s ad�ztat meg. Ismer�s?

A Bitcoin eset�ben ez soha nem fordulhat el�, mert amennyiben rendeltet�sszer�en t�rolod, akkor senki m�s nem f�rhet hozz� vagy emelheti ki a digit�lis t�rc�db�l a Bitcoinokat, csakis Te. P�nz�gyi f�ggetlens�get biztos�t.

Kapcsol�d�: Hogyan t�roljuk a bitcoint

Ki hozta l�tre?

Szatosi Nakamoto �lnev� szoftverfejleszt�/csoport j�tt ki a Bitcoin �tlet�vel 2008 v�g�n amit 2009. janu�r 3-�n ind�tott �tj�ra. A m�k�d�si elv�t egy feh�r k�nyvben �rta le �s csak mint matematikai bizony�t�son alapul� peer-to-peer elektronikus fizet�si rendszer jellemezte. Az �tlet, egy k�zponti ellen�rz�st�l f�ggetlen, elektronikusan �truh�zhat�, t�bb�-kev�sb� azonnali �s minim�lis tranzakci�s k�lts�ggel j�r� �rt�k�rz� �s fizet�eszk�z l�trehoz�sa volt.

Kapcsol�d�: Olvass bele Szatosi Nakamoto feh�r k�nyv�be

Ki nyomtatja?

Mint m�r eml�tett�k: senki. Ezt a fizet�eszk�zt egyetlen, a h�tk�znapi ember sz�m�ra elsz�moltathatatlan saj�t szab�lyait �nk�nyesen vagy a demokr�cia ill�zi�ja alatt l�trehoz� k�zponti bank �ltal fel�gyelt eldugott p�nznyomda se nyomtatja. A jegybankok sz�ks�g eset�n b�rmikor a l�g�res t�rb�l t�bb p�nzt nyomtathatnak, hogy �gy fizess�k a nemzeti ad�ss�got, ami �ltal�ban a fizet�eszk�z fokozatos el�rt�ktelened�s�hez vezet. A forint �rt�kveszt�s�t az arany �r�n kiv�l�an szeml�ltethetj�k. Am�g 1 gram arany 1946-ban 13,21 Ft/g volt, addig 2020-ban 15 600 Ft/g mialatt az arany vil�gpiaci �ra 1973-ig figyelemrem�lt�an stabil maradt az �vsz�zadok sor�n.

Nyomtat�s helyett a Bitcoint digit�lisan b�ny�ssza egy olyan k�z�ss�g, amelyhez b�rki csatlakozhat. A Bitcoin b�ny�szat sz�m�t�g�pes kapacit�st haszn�l elosztott h�l�zatokon a tranzakci�k hiteles�t�s�re, ami�rt cser�be id�k�z�nk�nt (durv�n 10 percenk�nt) bitcoin jutalomban �s tranzakci�s d�jban r�szes�l. Ezt angolul proof-of-work elj�r�snak nevezik.

A Bitcoin h�l�zat tranzakci�k feldolgoz�s�ra is alkalmas, ez�rt a BTC fizet�eszk�z mellett egy teljes �rt�k� utal�si h�l�zatot is jelent.

Korl�tozott mennyis�g� Bitcoint lehet b�ny�szni?

�gy igaz. A Bitcoin protokoll – a szab�lyrendszer, amely a digit�lis fizet�eszk�zt mozg�sban tartja – kimondja, hogy maxim�lisan 21 milli� Bitcoint lehet b�ny�szni. Ugyanakkor, a b�ny�szott Bitcoinokat fel lehet bontani kisebb r�szegys�gekre (a legkisebb oszthat� egys�g a Bitcoin sz�zmilliomodik r�sze �s szatosi n�vre lett keresztelve a feltal�l�ja ut�n).

1 Bitcoin = 100 000 000 szatosi

Kapcsol�d�: Elj�tt az id�, hogy szatosiban sz�moljunk Bitcoin helyett?

Mi a Bitcoin alapja?

A hagyom�nyos fizet�eszk�z�k �rt�ke a 1970-es �vekig �vsz�zadokon kereszt�l az aranyhoz volt r�gz�tve. Majd az Egyes�lt �llamok hirtelen d�nt�se (a Nixon-sokk) �rtelm�ben, �s hogy finansz�rozni tudja az �llamad�ss�g�t, ami a vietnami h�bor� hat�s�ra cs�ny�n elszaladt, fogta mag�t �s �nk�nyesen felr�gta. Az�ta az amerikai doll�r a vil�g tartal�kvalut�ja. A BTC m�g�tt nem �ll se aranyfedezet, se doll�rfedezet. A Bitcoin m�g�tt matematika �ll �s az �rt�kk�pzet, amit t�rs�tanak hozz�.

Vil�gszerte, b�ny�szok ezrei szoftvereket haszn�lva a sz�m�t�si kapacit�suk hasznos�t�s�val egy matematikai formul�t k�vetve gener�lnak �j Bitcoinokat. A Bitcoin egy ny�lt forr�sk�d� kezdem�nyez�s �s b�rki szabadon let�ltheti, leellen�rizheti, csatlakozhat a fejleszt�s�hez vagy �pp kisaj�t�thatja �zleti c�ljai �rdek�ben.

Mik a legfontosabb tulajdons�gai?

1. Decentraliz�lt

A Bitcoin h�l�zatot egyetlen hagyom�nyos �rtelemben vett k�zponti hat�s�g sem ir�ny�tja. Minden egyes sz�m�t�g�p, amely Bitcoint b�ny�szik, egy apr� �p�t�k�vet jelent a t�bb milli� r�szegys�gb�l fel�p�l� h�l�zatban. Azt jelenti, nincs k�zponti hat�s�g, amely p�nz�gyi �sszeoml�st okozva babr�lhatn� a monet�ris politik�val, vagy szimpl�n leny�lhatn� az emberek p�nz�t, ahogy p�ld�ul az Eur�pai K�zponti Bank tette 2013 elej�n Cipruson, vagy itthon a mag�nnyugd�jak meglovas�t�s�val. �s ha valamilyen okb�l a h�l�zat egyik tagja kiesik a rendszerb�l, a p�nz�raml�s nem �ll le.

2. K�nnyen telep�thet�

Hagyom�nyos bankokn�l a sz�mlanyit�s r�m�lom. Kereskedelmi sz�ml�k nyit�sa szint�n kafkai feladat h�la a b�rokratikus proced�r�knak. Ellenben BTC c�m l�trehoz�sa m�sodpercek alatt elv�gezhet� �s a fizetend� d�jak �sszege �r�kre egyenl� a null�val.

3. N�vtelen

Nagy vonalakban. A felhaszn�l�k t�bb BTC c�met l�trehozhatnak �s nem kell a nev�ket, c�m�ket, vagy egy�b szem�lyes inform�ci�t megadni haszn�latukhoz. Err�l t�bbet a ‘Hogyan t�roljuk a bitcoint‘ cikkb�l tudhatsz meg.

4. Teljes m�rt�kben �tl�that�

A Bitcoin elt�rol minden egyes tranzakci�t, ami v�grehajt�sra ker�lt a h�l�zaton. Ezt a gig�szi f�k�nyvet nevezik blockchainnek, vagy magyarul blokkl�ncnak. A blokkl�nc jelenti minden titok nyitj�t.

Az �sszes BTC c�m publikus, b�rki meg tudja n�zni, hogy mennyi Bitcoin van rajta. Viszont azt nem tudja meg senki, hogy az a c�m a Te nevedhez tartozik, hacsak k�l�n nem k�rt�l�d vil�gg�.

Vannak l�p�sek, amelyekkel a felhaszn�l�k bizonyos szintig elrejthetik a tranzakci�ikat, mint, mikor k�vetkezetesen m�s Bitcoin c�met haszn�lnak tranzakci�ikhoz, vagy apr�nk�nt utalnak Bitcoint egy c�mre. A Bitcoin blokkl�nca ett�l m�g ugyan�gy t�rol minden egyes tranzakci�t, �s m�g �gy is k�nnyed�n visszafejthet�k a tranzakci�k.

5. Tranzakci�s k�lts�g eleny�sz�en alacsony

A bankod nagy val�sz�n�s�ggel t�bb ezer forintot legombol r�lad sz�mlavezet�s��rt, egy�b k�lts�gek, SMS k�ld�si d�j�rt, nemzetk�zi utal�sokn�l stb. A Bitcoin nem. Egyed�l a tranzakci�k utal�sakor kell fizetni h�l�zati d�jat, vagy m�s sz�val b�ny�szd�jat a h�l�zat fenntart�inak, a b�ny�szoknak.

6. Gyors �s glob�lis

Ak�rhova k�ldhetsz p�nzt �s percek m�lva meg�rkezik miut�n a h�l�zat feldolgozta a tranzakci�t.

7. Megm�s�thatatlan

Ha elk�ld�d a Bitcoinod, onnant�l nincs vissza�t. Az �sszeget nem kapod vissza vagy leszel k�pes t�r�lni a tranzakci�t. Az egyetlen ki�t, ha a fogad� visszak�ldi az �sszeget a c�medre.

V�gsz�

R�vid bemutat�nk messze nem teljes �s a BitcoinB�zis szerkeszt�s�ge k�nyveket tudna megt�lteni a Bitcoin h�l�zat m�k�d�s�r�l, gyakorlati haszn�r�l, forradalmi jelent�s�g�r�l vagy �pp a bankszektorra gyakorolt hat�s�r�l. Itt csak egy r�vid �zel�t�t szerett�nk volna adni. Ha t�bbet szeretn�l megtudni r�la, ne l�gy rest �tolvasni a t�bbi kezd�knek sz�l� �tmutat�inkat, vagy vess egy pillant�st a legfrissebb h�rekre �s az aktu�lis �rfolyam�ra.

Friss�tve: 2020.08.18.

Forr�s: https://www.bitcoinbazis.hu/utmutato/mi-az-a-bitcoin-internet-penz-arany/