A hagyom�nyos p�nzrendszerekn�l az �llamok korm�nyai sz�ks�g szerint fedezet n�lk�li pap�rp�nzt nyomtathat, amit fiat p�nznek nevez�nk. A bitcoint azonban nem nyomtatj�k, hanem ‘felfedezik’. Egym�ssal versengve vil�gszerte sz�m�t�g�pek milli�i „b�ny�ssz�k”.

Hogyan t�rt�nik a bitcoin b�ny�szat?

A h�l�zat tagjai folyamatosan k�ldenek egym�snak bitcoint. Hogy a tranzakci� k�vethet� maradhasson, valamilyen m�don r�gz�teni kell venni a bitcoinok v�ndorl�s�t. A bitcoin tranzakci�-t�rt�netet egy �gynevezett blokkl�ncba gy�jtik, �gy marad nyomon k�vethet� a p�nzmozg�s. A b�ny�szok feladata j�v�hagyni ezeket a tranzakci�kat �s be�rni �ket a f�k�nyvbe.

A hash gener�l�sa

A rendszer nyilv�nos f�k�nyve tulajdonk�ppen egy adatb�zis, blokkok egym�shoz kapcsolt hossz� sora, azaz a blokkl�nc. A blokkl�ncban a rendszer b�rmelyik pontj�n b�rki �ltal v�grehajtott tranzakci� visszakereshet�. Amikor �j tranzakci� t�rt�nik, az �sszes addigi �rv�nyes�tett blokkot tartalmaz� l�ncolat v�g�re egy �jabb blokk ker�l. A bitcoin h�l�zat minden tagja rendelkezik a tranzakci�k folyamatosan friss�l�, teljes t�rt�net�nek egy-egy p�ld�ny�val, �gy a bitcoinok mozg�s�t mindenki figyelemmel k�s�rheti.

Hogy tud m�gis biztons�gos maradni a rendszer, amely kiz�r�lag digit�lisan t�rolja az adatokat? Hogyan lehet�nk biztosak abban, hogy a blokkl�nc s�rtetlen �s nem manipul�lhat�? Itt ker�lnek k�pbe a b�ny�szok.

Amikor egy tranzakci�s blokk l�trej�n, a b�ny�szok az al�bbi elj�r�snak vetik azt al�: az adatblokkot matematikai k�pletek seg�ts�g�vel bet�kb�l �s sz�mokb�l �ll� sorozatt� alak�tj�k �t, ezt h�vjuk hash-nek. Az �jonnan l�trehozott hash mindig a blokkl�nc v�g�re csatlakozik.

A hash-nek rendk�v�l �rdekes tulajdons�gai vannak. Egy blokkhoz tartoz� hash-t nagyon k�nny� legener�lni, egy adott hash-hez tartoz� adatot viszont gyakorlatilag lehetetlen visszafejteni. K�nny� gener�lhat�s�g�nak ellen�re minden hash egyedi. Ha csak egy karaktert is megv�ltoztatunk a blokkban, teljesen m�s lesz a hozz� tartoz� hash-�rt�k.

A b�ny�szok a hash gener�l�sakor nem csak az adott tranzakci� adatait haszn�lj�k, de mindegyik blokk mag�ban foglalja az azt k�zvetlen�l megel�z� blokk hash-t is.

Digit�lis viaszpecs�tk�nt minden adatblokk hash-e az el�tte l�v� hash-t is tartalmazza. Mivel az adatok legapr�bb m�dos�t�sa is azonnal felt�nne, �gy ker�l igazol�sra, hogy az adott blokk –– �s minden ut�na k�vetkez� blokk –– �rv�nyes.

Ha valaki hamis tranzakci�t pr�b�lna v�grehajtani egy m�r l�tez� blokk m�dos�t�s�val, a blokkhoz tartoz� hash is megv�ltozna. Amikor azonban a blokk hash funkci�j� algoritmus futtat�s�val valaki le akarn� igazolni a blokk �rv�nyess�g�t, egyb�l felt�nne neki, hogy a hash nem azonos a blokkban t�rolt adatokkal, ennek megfelel�en a blokkot hamisnak min�s�ten�.

Mivel minden blokk hash-�t felhaszn�ljuk az azt k�vet� �sszes t�bbi blokk hash-�nek legener�l�s�hoz, egy tetsz�leges blokk megv�ltoztat�s�val az ut�na k�vetkez� blokkok hash-e is megv�ltozik. Teh�t a blokkl�nc �t�r�sa vagy m�dos�t�sa �rv�nytelenn� teszi az ut�na k�vetkez� eg�sz szakaszt.

Harc az �rm�k�rt

�gy t�rt�nik teh�t a blokkok �s a benne l�v� tranzakci�k r�gz�t�se �s hiteles�t�se. A b�ny�szok kifejezetten bitcoin b�ny�szatra �rt szoftverek futtat�s�val versengenek egym�ssal az �rm�k�rt.

Amikor valamelyik�k sikeresen gener�l egy hash-t, arr�l a h�l�zat minden tagja �rtes�l, a b�ny�sz jutalmul 12.5 bitcoint kap (az �rt�k n�gy �vente, avagy 210.000 blokkonk�nt felez�dik), a blokkl�nc pedig friss�l. Ez �szt�nzi a bitcoin b�ny�szat elterjed�s�t �s tov�bbi tranzakci�k v�grehajt�s�t.

A probl�ma csak az, hogy egy blokkhoz tartoz� hash-t nem neh�z legener�lni. A sz�m�t�g�pek nagyon j�k ebben. A rendszer k�nytelen megnehez�teni a hash gener�l�st, m�sk�l�nben a b�ny�szok percenk�nt hozn�nak l�tre �j tranzakci�s blokkokat, �s pillanatok alatt kib�ny�szn�k az �sszes bitcoint. A Bitcoin ennek szavatol�s�ra vezette be a proof-of-work protokollt.

A Bitcoin protokoll nem fogad el kor�bban m�r legener�lt hasheket. El��rja, hogy a hash-nek hogyan kell kin�znie; p�ld�ul egy sor null�val kell kezd�dnie. Lehetetlens�g megj�solni, hogy hogyan fog kin�zni a hash, �s egy adat megv�ltoztat�sa teljesen m�s hash-t eredm�nyez.

A b�ny�szok elvileg nem s�rthetik meg a blokk tranzakci�s adatait, de egy �j hash gener�l�sakor m�gis meg kell tenni�k. Az �gynevezett nonce-szal hoznak l�tre �jabb hasheket. Ha a hash nem felel meg az el��rt krit�riumoknak, a nonce-�rt�k megv�ltoztat�s�val �j hash gener�lhat�. Nem egyszer� feladat megtal�lni a megfelel� nonce-ot, r�ad�sul t�bb b�ny�sz egy id�ben pr�b�lkozik vele. �gy m�k�dik a bitcoin b�ny�szat.

Tov�bbi hasznos inform�ci�t a bitcoin b�ny�szat m�k�d�s�r�l itt tal�ltok: https://bitcoin.org/hu/gyik#hogyan-mukodik-a-bitcoin-banyaszat